"Nem tudok hozzászólni..."

Érdekesek vagyunk mi magyarok, szinte semmilyen tiltótábla nem befolyásol minket. Inkább kihívás egy ilyen tábla, mintsem betartandó utasítás. - Ez nem tud felborulni! – Egyszer öcsémmel megkérdeztük egy bringó hintó kölcsönzőben, hogy nem fog –e velünk felborulni a bicikli, erre az volt a válasz, „ááá ez lehetetlen felborítani!”. Egy óra helyett két órát mentünk és sikerült, felborult. - Fürdeni tilos! – Hazánkban úgy gondolják, hogy itt biztos szabad fürdeni, mert ahol nincs tiltó tábla az gyanús, az lehet, hogy veszélyes, ahol viszont, van tábla ott csak valaki irigységből nem engedi. Ráadásul a táblára fel lehet akasztani a strandtáskát. - Idegeneknek belépni tilos! – Na, ez tényleg nem ránk vonatkozik. Viszont egy kicsit barátságtalan lépésnek tartom, hiszen még a kapcsolatot sem vettük fel az idegenekkel és már kitiltottuk őket egy csomó helyről. - Behajtani tilos, kivéve célforgalom! – Ezeknek a tábláknak az árat jobb lenne, ha inkább gyerekekre költenék, én meg sem látom. Ilyen tábla még, a „mérsékelten tűzveszélyes”, a „várakozni tilos” és a „Dohányozni tilos”. - Előzni tilos! (Piros körben egy fekete autót előz egy piros) – Ezek alá mondjuk, jó lenne kiírni, hogy más színű autókra is vonatkozik! - WC kefe használata díjtalan! – Magyarországon, semmit nem írnak ki konkrétan pl: Takarítsd le magad után a budit! Sajnos a WC kefe használata díjtalan kiírás miatt elkapott a gépszíj, hiszen én is magyar vagyok, és ha valami díjtalan, akkor én használom gátlástalanul, csak a férfi részben hat wc-t takarítottam ki, hiszen díjtalan, a nőibe nem engedtek be, pedig azt is megcsináltam volna. Szerző : Orosz György

www.oroszgyuri.hu

USA - a leggazdagabb 1 százaléka rendelkezik az ország vagyonának 40 százalékával. Az alsó 80% mindössze hét százalékkal. Egy másik adat: a legfelső 1 százaléknál van az értékpapírok fele. Az alsó 50 százaléknál 0,5 százaléka.

Cicásoknak ismerős lehet 🙂

"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?

Elfogyott a WC papír 😮

Sziasztok! Ezt tegnap "lőttem" Debrecenben. A "rendszám" hullámpapírra lett felírva és szegecsekkel rögzítették...

November 19.-én van a WC világnapja.

iPhone hangszóró WC papír gurigából